Aranyosi Ervin: A szívek szabója

Aranyosi Ervin: A szívek szabója

Élt egy szabómester, szíveket foltozott.
Hozzá a sok ember, sok-sok munkát hozott.
Mert a szép szívüket sok sérelem érte,
s bár a szabó bérét vastagon megkérte,
ki sem látszott sajnos, a temérdek munkából,
s a szabóműhelytől egy nap sem volt távol.
Nagyon unta pedig e monoton munkát.
Mindig csak ugyanaz! Hidd el, te is unnád!

Kíváncsi lett tehát, a szívet mi bántja,
mi okozza vesztét, mért romlik el pántja?
Hová lesz belőle a sok tiszta érzés,
mért ül ki színére megszakadás, vérzés.
Miért változik meg mesés dobbanása,
s amikor kiürül, a csend koppanása
mért okoz fájdalmat, úgy hogy belé szakad,
ez a sok fájdalom, vajon miből fakad?

Egy napon úgy döntött, utána jár végre,
miért fáj a sok szív, miért hullik vére.
Letette a munkát, bezárta a boltot,
s indult, hogy megnézze, a szív mért nem boldog.

Álruhában járta végig a világot,
feljegyezte sorban, amit útján látott.
Sok magányos szívvel hozta össze sorsa,
amiből hiányzott a szeretetmorzsa.

A hit, a bizalom elfogyott belőlük,
szeretetlenséget láthatott csak tőlük.
Haraggal és dühvel, méreggel bélelték,
nem csoda, párjukat sehogyan sem lelték.
Irigység és önzés, félsz uralta őket,
látott férfiakat, hitet vesztett nőket,
a szívük mélyéről, a szeretet hiányzott,
szomorúság, bánat mételye virágzott.

Mind a pénzt hajszolta, s jónak lenni féltek,
bezárták szívüket, s mind maguknak éltek.
Kedves ölelésben sohasem volt részük,
elromlott motorjuk, legfontosabb részük.
És a szabó tudta, szükségük van másra,
nem csak szívcserére, vagy kijavításra:
a sok embert inkább tanítani kéne,
a szeretet tudása mindükre ráférne.

Nem aludt éjszaka, s mit hozott a reggel?
Körülvette magát sok-sok kisgyerekkel.
Árva kis lelkeket fogadott magához,
és ekképpen kezdett újra a dolgához.
Minden megfoltozott szívhez járt egy gyermek,
aki akkor boldog, ha reá figyelnek.
Hitte hogy a jó szív csak azon fog múlni,
képes-e gazdája a gyermektől tanulni.

Mert a kisgyerekek tiszta szívvel élnek,
szeretetet adnak, ölelést cserélnek,
mosollyal, hálával gyógyítják a szívet,
tőlük lesz boldogabb, nyíltabb a tekintet.
És Ők nem csak adnak, szeretetet várnak!
Otthonban, és szívben meleget csinálnak.
Örömmel lelkedet szép fehérre festik,
s meggyógyul a szíved, ha figyelsz rá estig.

Mert, ha az emberek megtanulnak adni,
és begyógyult szívük képes befogadni,
mikor egész évben van öröm-ajándék,
s nem csak karácsonykor ébred fel a szándék,
akkor szív-szabóra soha nem lesz szükség,
szeretettel telve a szép szívek büszkék.
Végre, a jósággal telik meg világunk,
mikor egész évben csupa jót kívánunk!
Gondolatok, +1:
Az erős nő gyengéd. Az erős nőt megközelíteni nem könnyű. Az erős nő szíve össze-vissza van törve. Az erős nő tapasztalt. Az erős nő nyitott. Az erős nő holtáig tanul. Az erős nő humoros. Az erős nőnek fontos vagy. Az erős nő élete szélsőséges. Az erős nő gyengének érzi magát. Néha azt hiszi, nem elég jó, viszont ezt nem látod rajta soha. Az erős nő szenvedélyes. Az erős nő izgalmas. Az erős nő igazi, valódi. Az erős nő okos. Az erős nőhöz felérni nehéz – viszont nincs tisztában ezzel; nem mindig tudja, mennyit ér. Az erős nő néha magányos. Az erős nő vágyik a szerelemre, és nagyon tud szeretni. Az erős nő büszke. Büszke arra, amije van. Az erős nő megbecsül. Az erős nő vonzó. Az erős nő találékony. Az erős nő jó anya, jó feleség, jó szerető. Az erős nőnek van tartása. Az erős nő nem panaszkodik. Az erős nő türelmes. Az erős nő kihívás. Az erős nőt becsülni kell. Az erős nő ajándék. Az erős nő szervetnivaló. Az erős nő ritka. Az erős nő erős. Összefoglalva: az efféle nők igazából nagyon gyengédek, vágynak a szeretetre, a szerelemre. Az utóbbit akár több évnyi várakozás is megelőzheti. Az erős nők olyanok néha, mint a jégcsap. Ez azért is van, mert tapasztaltak, emiatt távolságtartóak lehetnek, és ezért elérhetetlennek tűnhetnek. Nehéz őket megközelíteni, de ha sikerül a bizalmukba férkőzni, nagyon odaadóak tudnak lenni. Ezt a tüzet nem mindenki meri bevállalni, kedves hölgyek. Kevés „tökös” pasi van a világon, és sajnos azon kevesek közül is sokan elkeltek már. Ezeknek a nőknek tudniuk kell, hogy semmi baj velük, csupán annyi, hogy az önértékelésüket kellene kicsit rendet tenni, tudniuk kell, mennyit érnek, tisztában kell lenniük a magasságaikkal, és azzal, hogy nem feltétlenül azért sikertelenek a szívügyek terén, mert nem érnek fel a választottjukhoz, hanem pont fordítva. Élik az életüket a férfiak világában. Ugyanúgy dolgoznak, mint ők, mert az új kor ezt kívánja. Emberfeletti erővel bírnak, közben okosak, bájosak, szépek, csinosak, kemények és egyben selymesek. Ezt a sok szépet egyszerre megőrizni, tisztában lenni velük, s ezáltal a helyükön kezelni saját magukat, felér egy gladiátorjátékkal a mindennapokban. Én magam is próbálom lazán áthidalni a hétköznapok akadályait. Sikerül, mert van hitem. Idővel bizony szükséges egy szerető társ is, aki erősíti bennük ezt a sok értékes tulajdonságot, és nem taszítja őket el az erő, amivel ezek a nők rendelkeznek. A férfi pedig boldog lehet mellettük, mert az ilyen társ ritka. Nagyon tudnak szeretni, nagyon odaadóak, és a másik tudja, hogy vigyázni kell rájuk, mert amilyen erősek, olyan sérülékenyek is.