Aranyosi Ervin: Apának is születni kell

Apának is születni kell, s ott lenni, vele élni!
(Ha szükséges, egy pelenkát, te is ki tudsz cserélni!)
A szeretet szép perceit nem pótolhatja semmi!
Nagy kihívás a feladat: – Hogy kell apának lenni

Figyelni, hogy nő gyermeked, már az is egy ajándék,
s mutasd a férfi szerepet, s ez legyen közös játék!
Nézd hogyan nő az értelme, hogyan tágul világa,
foglalkozz vele, szánj időt, s hidd, ez a legfőbb vágya!

Apának lenni egyszerű, s tanulni kéne mégis,
rájössz majd közben, – mit, hogyan? – s hidd el segít az ég is.
Van ki munkába menekül, így igazolja másnak,
hogy jó apa, mindent megad, megteremt a családnak.

Ám nem minden a pénz, vagyon, gyermeked másra vágyik,
veled lenni és játszani, az együtt lét hiányzik.
Anyának lenni sem könnyebb, nem is kell azzá válnod,
gyermeked visszaigazol, amikor jól csinálod!

Nem kincseket vár tőled Ő, nem mesés gazdagságot,
az együtt töltött percekből alkot egy szebb világot.
Többet adhatsz személyesen, szánd rá idődet bőven,
figyeld hogy bontja szárnyait, mivé lesz a jövőben!

Aranyosi Ervin
Gondolatok, +1:
A szeretetet nem pótolja semmi…
Lehet élni ház, autó, csillogó ékszerek nélkül...Pótolható...
Csak a szeretetet nem pótolja semmi.
Nélküle éhezik a lélek, haldoklik a szív!
A szeretet csodáját őrizni kell...
Dédelgetni, osztozni rajta és megköszönni, amiért megadatott.
Ezt felejtik el sokan. Amink van, természetesnek hisszük,
hogy holnap is meglesz.
S itt követjük el a hibát... Semmi sem természetes.
Sem a levegővétel, sem a megtett lépés, sem az erős szívdobbanás.
Csak addig, amíg birtokoljuk.


Addig, amíg balga módon úgy gondoljuk, a miénk.
A csodákat talán az látja, s éli meg igazán, aki járt a másik oldalon.
Akinek meg kellett küzdeni minden apró lépésért, minden egyes szívdobbanásért.
Aki nélkülöz, jobb emberré válik.
Birtokába jut a Tudásnak... a tudásnak, hogy minden kifolyhat kezeink közül-csak a szeretet tüzét kell őrizni,

mert ha az egykor odaajándékozott szeretet elvész, mindenünk odalesz...
S csak a SZERETET MENTHETI MEG.