Nagyanyámmal ültünk a verandán ketten az életéről beszélt....

Nagyanyámmal ültünk a verandán ketten
az életéről beszélt , és én hallgattam csendben .
Olyan jó volt látni szeme csillogását
minden benne rejlett bánat , és boldogság .
Két kis ráncos kezét az ölébe fektette
bizony az élet őt , soha nem kímélte .
Annak ellenére a sorsot nem okolta a
Jó Isten a gondját mindig megoldotta .
Amikor a munka őt kifárasztotta , még
akkor is, megbékélt lélekkel gondolt a holnapra .
- Kislányom mondta , soha nem felejtem , a
szavai most is itt csengnek fülemben .
A jóság , és szeretet munkálkodjék benned
még ha néha bizony komisz is az élet .
Haragot ne táplálj senkivel sem szemben
ha kővel megdobnak , dobj vissza kenyérrel .
Drága kicsi lelkét visszasírom sokszor
törékeny kis testét megölelném százszor .
Az a sok - sok kérdés , ami itt maradt még
bennem , választ kérnék tőle , s megnyugodna lelkem .
Magamra maradtam , egy üres székkel a verandán
minden szép elmúlik , az élet gyorsan elszáll .
Tűnődöm magamban miközben a kósza felhőket nézem
drága jó nagyanyám , örökké míg élek szívemben élsz nékem.
Gondolatok, +1:
EGY MAGÁNYOS ANYA SZAVAI.....
MEG SZÜLTELEK ÉS NEVELTELEK
DE MÉGSEM ÉRDEKELLEK MÁR TÉGEDET
ANYAI SZIVEM ANNYIRA FÁJ
ÉS UGY GYÖTÖR ENGEM A MAGÁNY
KÖNNYES SZEMMEL AZ AJTOT NÉZEM
HÁTHA BE TOPPANSZ RAJTA VÉGRE
HOGY MEG HALLOM VÉGRE HANGOD
ANYA NÉZD ITT VAGYOK

MEGSZÜLTELEK ÉS NEVELTELEK

DE MÉG IS KÖNNYES AZ ÉN SZEMEM
MERT MAGÁNYOSAN ÉLEM ÖREG NAPJAIM
ÉS NEM HALLOK MÁST CSAK A CSEND HANGJAIT
DE HA MAJD EGYSZER NEM LESZEK DRÁGA GYERMEKEM
AKKOR FOGSZ MAJD HIÁNYOLNI ENGEMET
DE ADDIG MIG ÉN ITT VAGYOK
VÁROM HOGY AZ AJTON BE KOPOGJ

Ezek is érdekelhetnek