Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek

Amikor még piciny voltál,
olyan nagyon enyém voltál,
engem ettél, engem ittál
rám nevettél, nekem ríttál.
Mikor később nagyobb lettél,
mindig messzebb, messzebb mentél.
Először csak a kiskertbe,
aztán a nagy idegenbe.
Ha itt vagy is, csak elnézel,
akkor is nem engem nézel.
Nem anyádat, nem apádat,
valami más csillagtájat.
Úgy megnőttél, szinte félek,
már a válladig sem érek.
Alig-alig hihetem már,
hogy ölbéli bubám voltál.
Én voltam-e óriási,
vagy Te lehettél parányi?
Sosem voltál nehéz nekem,
nem éreztem gyöngeségem.
Melletted most kicsiny lettem,
ágaskodik hát a lelkem,
nőni akar, hogy elérjen,
homlokodig, hogy felérjen.
Húzol engem Te fölfelé,
mint a napfény maga felé,
fát, virágot, lombos ágat, -
fölemeled az anyádat.
Várnai Zseni
Gondolatok, +1:
Ezt üzenem neked, édesanyám:

1. Nem a te hibád, ha sírok. Tudod, én csak így tudom jelezni, ha szükségem van valamire.
2. Nagyon új nekem idekint. Számomra még mindig csak te létezel. Az nyugtat meg, ha érzem a szívverésed, az illatod. Szoríts magadhoz, ezzel segítesz nekem!
3. Te mindent meg tudsz adni nekem, amire most szükségem van. Ne félj attól, hogy valamit rosszul csinálsz! Csak nézz a szemembe és hallgass az ösztöneidre!
4. Ne hidd el, ha azt mondják, hogy hagyj sírni, mert jót tesz a tüdőmnek. Nem tesz jót.
5. Ha sírni hagysz, nem azért hagyom abba egy idő után, mert megnyugtattam magam. Csak nagyon kimerültem, és feladtam a reményt, hogy idejössz és megvigasztalsz.
6. Ne nézd az órát, bízz bennem! Én szólok, amikor éhes vagyok, és anyatejre vágyom.
7. Ne próbálj meg másoknak megfelelni! Úgysem fog sikerülni, mindenkinek nem tehetsz a kedvére. Nekem az a jó, amit te csinálsz, legyen az akármi. Nincs összehasonlítási alapom.
8. Ne szégyellj segítséget kérni! Sokan biztosan felajánlották. Ha nincs rá szükséged, nyugodtan utasítsd vissza, de ha kimerültél, nem szégyen más segítségét igénybe venni. Egy hosszabb zuhany, hajmosás, vagy egy csésze tea feltölt.
9. Lehet, hogy most nehéznek tűnik minden, fél kézzel főzöl és ebédelsz, hidegen iszod a teád, mosatlan hajjal, bukis pizsamában, de hidd el, belejössz, és kialakul a napirend!
10. Én még nem tudom neked azt mondani, köszönöm, de hidd el, minden mosolyom és pillantásom azt sugallja: szeretlek édesanyám, köszönöm, hogy gondomat viseled!